Az Írországgal kapcsolatos utolsó bejegyzésben, egy pár érdekes tényt fogunk megosztani amiket az utunk során tapasztaltunk.
Elsőként szeretném tisztázni, hogy ebben az országban Opel van és nem Vauxhall. Ezt csak azért tartom fontosnak, mert amikor szóba kerül baráti társaságban, hogy milyen autót béreltünk, mindig ki akarnak javítani. - Láttunk Vauxhall kereskedést, de csak Észak-Írországban.
A közlekedés: Az autóutakon szinte mindenhol szűk sávok vannak. Ez elég a járműnek, de annak aki a mi, kamionnyi széles sávjainkhoz szokott, az ne lepődjön meg. Ezért fontos megtanulni és érezni az autó térbeli kiterjedésének határait. Vidéken ráadásúl bármikor találkozhatsz az út szélén vagy a közepén sétálgató birkákkal. (nem is értem miért a boltban vettük a kaját)
Szerencsére a bérelt autón nem látszik, hogy turista vagy, viszont ezért nem is feltételezik, hogy esetleg nem ismered a baloldali közlekedés szabályait. Az Írek magabiztosan vezetnek, de gyorsan. Az első egy-két napban még féltettem az autót, mert ismerkedtem a baloldali közlekedéssel, de aztán hamar felvettem a tempót. Szerintem ott mindenkiben egy rally autós veszett el...
Egyébként szabálykövetőek, többször hosszú ideig gurultunk egy olyan sor végén, melynek elején egy traktor volt. Csak azért, mert a záróvonal tiltotta az előzést. Mindezt egy kietlen vidéken, lakott területektől távol az autóúton. Egyszerűen mindenki jól nevelten haladt a traktor után.
Az Ír autósok mindig köszönnek egymásnak. Elsőként azt hittem azért intenek, mert valami hülyeséget csináltam. (szembejövő sávban vagyok, nem adtam elsőbbséget vagy valami gond van az autóval) De aztán rájöttem, hogy vidéken ez a szokás.
A benzinkutak nem úgy vannak mint nálunk, hogy minden sarkon van, éjjel-nappal nyitva vannak, saját shoppal és pékséggel. Ott csak valamikor (késő) reggel nyitnak és (korán) este zárnak. Rendszerint egy kis egyszemélyes bolttal van összekapcsolva, ahol a tulajdonos szolgál ki. Nincsenek hatalmas táblák, hogy 500 km után lesz egy kút, utána meg százméterenként újabb táblák, nehogy eltévedj. Azért természetesen vannak nagyobb kutak is. Nekem mondjuk külön örömömre szolgált, hogy tankolhattam egy Texaco benzinkútnál. Egy sokszor látott, gyerekkori kedvenc filmemben láttam ilyet, azóta akartam ilyen helyen tankolni. :-)
Élelmiszer: Jó tudni, hogy az ottani tejnek más íze van, mint a hazainak. Először azt hittük, hogy csak azért mert nem a legjobb minőséget vettük, de tapasztalatunk szerint, tökmindegy, hol és milyet vesz az ember. Még a kávéba való tejszínnek is furcsa íze volt. Ugyanaz a jellegzetes mellékíz. Annyira nem ízlet, más meg nem volt, hogy mostanra már csukott szemmel, száz méter távolságról megmondom, hogy az a tej amit elém raktak az ír-e vagy sem.
A vízcsap: Na ez volt a halálom. Én mindent megértek de ezt nem. Miért van a meleg és a hideg víznek külön kifolyója a mosdótálca két sarkán ? Ha közepesen meleg vízben akarsz egy gyors kézmosást, azt csak úgy oldhattad meg, hogy a hideg alá tetted a kezed, majd gyorsban át a forróhoz. A bal kezed lefagyott a jobb meg leforrázódott. Csak egyszer találkoztunk olyan mosdóval, aminél mint nálunk, egy kifolyó volt. De alánézve kiderült, ugyan egy csapban van a hideg-meleg, de két csőben, tehát a probléma továbbra is megmaradt. A különbség csak annyi, hogy most egyszerre lefagyott, majd le is forrázhattad a kezed. :-)
A mellékhelységek: Erről azért érdemes beszélni, mert minden turisztikailag fontos látnivalónál volt és mindig tiszták voltak. Egyik sem volt üzemen kívül, és nem kellett sehol sem fizetni. Volt olyan mellékhelység, ahol a kelleténél több WC papír is volt különböző minőségben, így akár választhattál is.
Időjárás: Ugyanaz mint az angoloknál. Ha éppen mennél valahová, de reménytelenül esik, akkor várj tíz percet és biztosan eláll. Sajnos ugyanez fordítva is igaz. Szerencsére nekünk inkább az első verzió volt a gyakoribb.

Most pedig egy pár vegyes témájú kép:
Postaláda egy helyi Rózsadombon levő háznál.
Texaco kút, ilyet eddig csak a Vissza a jövőbe című filmben láttam :-)
A benzinkút shopja Spar volt.
Írország egyik jelképe a háromlevelű lóhere. Ha valahol négylevelű lóherés ír souvenir-t akarnak rád sózni, akkor az hamisítvány. :-)
Egyetlen helyen láttunk graffitiket, egy utcai elektromos dobozon.
Egy jól felszerelt WC, 4 tekercs papírral. :-) A két papírtartón kétféle reklámlogó volt, a másik kettő meg gondolom államilag biztosított felszerelés.
Elsőre nem tudtam mire való ez, de utána rájöttem: kézszárító.
Talán nem is gondolná senki, de ez az épület egy Tesco áruház. (Belfast belváros)


A végére pedig két videót is csatolnék. Az első videó az ott készült fotókból összeállított kisfilm, a második pedig egy pörgős, ír zenei koncertvideó.

(a felirat azért angol, mert eredetileg a youtube-ra készült)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.