Írország, tizedik nap.

2010.01.01. 15:21

Május 24. vasárnap

A közeli szállásnak köszönhetően már nyitáskor a Newgrange-nél voltunk. Ez kellett is, hiszen egyrészt több dombot is meg akartunk nézni és a tömeget is elkerüljük. Még így is csak a második csoportba fértünk be. A Newgrange-i dombok, konkrétan három, (Knowth, Newgrange, Dowth) az egyik legrégebbi, ember alkotta épület. Régebbiek a Stonhange-nél és a piramisoknál is. A dombokhoz kis buszok vitték a látogatókat. Mivel az indulásig még volt majdnem egy óránk, ezért a szokott módon, a nagyon profin kialakított visitor centerben töltöttünk el az időt. Elsőre a Knowth-ot néztük meg, ami egy központi dombból és több kisebb dombból állt. A kisebbekben temetkeztek, ezt biztosan tudjuk, a nagyobbik talán egyéb, vallási célokat szolgálhatott. A később erre élő népek már lakták, idővel lakóház, majd erőd is épült a domb tetején. Több ezer év alatt sok mindent megélt.
Ezután busszal vittek tovább minket a Newgrange-hez. Ez már jóval nagyobb domb. Előtte egy hosszú ismertetőt tartott az idegenvezető a találgatásokról, hogy kik és miért építhették ezt ide. Mert biztosat a mai napig senki sem tud. A kelták előtt itt élt népcsoport rakta le az első köveket mindhárom dombnál, és róluk már szinte semmit sem lehet tudni. A Newgrange valószínűleg szakrális célokat szolgálhatott, mivel a benne lévő kicsike kamra alaprajza hasonlóságot mutat a kelta hitvilág túlvilági elképzeléseivel. Érdekessége,hogy úgy építették meg,hogy a téli napforduló idején 17 percig besüssön a nap egy kis ablakon keresztül az egyébként teljesen sötét kamrába. Kis csoportokban mehettünk be, egyszerre maximum 20 fő. (A napi látogatók száma is korlátozva van) Az apró helységben így is elég szűken voltunk. Az idegenvezetőnk egy elég hatásos pár perces előadás után lekapcsolta a világítás, és a mondatai alapján igyekeztünk elképzelni, milyen lehetett itt gubbasztani sok ezer évvel ezelőtt a teljes sötétségben. Majd hirtelen megjelent egyetlen egy fénysugár az apró nyíláson keresztül. Lassan végigment a folyosón egészen az apró helység közepéig, (közben mindenki néma csöndben, feszülten figyelt)majd pár perc után elhalványult és amilyen hirtelen megjelent, úgy el is tűnt. Hátborzongató élmény volt. Akkor ott szerintem mindenki átérezte a Kelta varázslat misztikumát. Miután újra világos lett, az idegenvezető még elmondta, hogy évente kisorsolnak 20 párt, akik mindezt a maga valójában is megnézhetik decemberben. Ha valaki jelentkezni szeretne, akkor az interneten a Newgrange weboldalán megteheti. Mikor ezeket a sorokat írom, a sorsolás már megtörtént – és sajnos nem mi nyertünk. :-(

Közben kiderült, hogy 1 hét eltéréssel velünk egy időben egy barátunk is járt ott, ő szervezett turistaút keretében. Nekik csak egy külön teremben mutatták meg ezt a fényjátékot, nem pedig a Newgrange belsejében. Szerintem azért, mert egy busznyi csoport úgy kb: 40 fő lehet, azok úgysem férnek el egyszerre. És a birkaszellem jegyében nem választják szét őket. Tegyük hozzá, egy ennyi fős csoportnál amúgy is ritka a kulturált viselkedés. Nem tehetnek róla, egyszerűen az emberek másképpen viselkednek tömegben. Tudom, én is voltam több csoportos kiránduláson. :-)

Ebéd után indultunk tovább Dublinba. Ott a szállásunk elfoglalása után, (ami persze nem ment simán, mert a foglalásunk a foglalóval együtt elveszett a rendszerben), elindultunk a város felé. Sok időnk már nem volt, így a városnézésen kívül csak a Guinness Storehouse-t néztük meg. Aki esetleg nem tudná, annak elmondom, hogy a Guinnes sör a leghíresebb fekete/ale sör. Az összes országba innen szállítanak palackozva, dobozolva. Tehát nem úgy van, mint mondjuk a kólánál, hogy csak az alapanyagot szállítják mindenfelé, és országonként hígítják, majd helyben palackozzák. Ami persze nem csak a kólára igaz. Szóval ha Guinnesst veszel itthon, azt biztosan itt gyártották, ha a helyi kocsmában csapolják, na az is 100%, hogy már „konyhakészen” vásárolták meg a kereskedőtől. Az gyár így biztosítja a bevételt, így garantálja a minőséget, és őrzi meg a munkahelyeket. Egyetlen egy népszerű nagy konkurenciája van a szigeten, de az is fehér sör, ez pedig a Heineken.
A Guinness gyár, Dublin külvárosában, tipikus vakolatlan, apró téglás falak közt található. Miközben sorban álltunk a belépőjegyért, sörreklámok mentek számtalan monitoron. Odabent a világ egyik legszínvonalasabban kialakított látogatói központja található hét emeleten keresztül. Itt a sör készítését technológiáját ismertük meg, végigkövethetjük az ital történetét. Plusz poén, hogy az egész storehouse belseje a jól ismert Guinness pohár alakját formázza meg. :-) Tapasztalataink szerint ez a legmodernebb kiállítás, amit eddig láttunk. Azon kívül, hogy gyakorolni lehetett a sör csapolásának művészetét, a jegyár magában foglalt egy korsó frissen csapolt fekete sört is. Ezt a legfelső emeleten található bárban lehetett elfogyasztani. Így teljesült egy másik vágyunk: Guinnesst ittunk a gyárban, ráadásul a körpanorámás üvegablak miatt, lábunk előtt pedig ott hevert egész Dublin. (nem utolsó szempont, hogy a sör meg ingyen volt :-)) Ezután mentünk le a földszinten lévő shopba vásárolni, ahol minden elképzelhető dolgot megtalálhat magának egy Guinness-rajongó...

Elindultunk a városba és megnéztünk egy-két látnivalót. A Famine Memorialt, ami egy nagyon megindító szoborcsoport a rakparton, a múlt századi nagy éhínség emlékére. Azért pont itt, mert akkoriban innen indultak a kivándorlókat szállító hajók. Ezt a történelmi eseményt nagyon komolyan veszik Írországban és a világban is számon tartják, (úgy mint nálunk az 1956-os eseményeket) és többek között emiatt sem szeretik az angolokat. Ennek köszönhetően van annyi ír származású ember Amerikában is. (az elnök, Kennedy is az volt)
Következett a Christ Church Katedrális, ami Dublin legrégebbi temploma, bár a dubliniak nem rajonganak érte, mivel protestáns templom. Megnéztük a kötelező látnivalókat, a Molly Malone szobrát, aki nappal szegény kagylóárusként dolgozott, éjjel férfiakat fogadott. (szerintem az egyetlen ország ahol szobrot állítottak egy kurv@nak :-) A Trinity College-t és a Temple Bar negyedet is.
dombocskaKnowth
dombNewgrange távolról és a bejárat.
domb2guniÍrány a Guinness Storehouse.
guinnessEgy pillanatkép a kiállításról.
guinnessA szakszerűen és frissen csapolt Guinness.
kikotoDublin, Liffey folyó partjánál.
hidÉppen hidat építenek. Több olyan híd van, amit kizárólag csak gyalogosok használhatnak.
ppillanatUtcakép egy dublini pub-al.
szexA híres Molly Malone szobor
map10

A bejegyzés trackback címe:

https://totoro.blog.hu/api/trackback/id/tr611609806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása